A hazai szélerőmű-program indulása: kötelező tender, bővülő kapacitás és a szabályozási fordulat 2026 nyarán 

[0.0] Tartalmi áttekintés

[1.0] A bejelentés és a kapacitásbővítés

 A gazdasági és energetikai miniszter bejelentése szerint az előzetes piaci felmérés azt mutatta, hogy a beruházói érdeklődés jelentősen meghaladja az előzetesen betervezett 700 megawattos csatlakozási lehetőséget. Ennek nyomán a környezetvédelmi és honvédelmi szempontok figyelembevételével felülvizsgálták a lehetséges fejlesztési helyszíneket, és az első körben nem 700, hanem közel 1000 megawattnyi új szélerőművi kapacitás számára nyílhat hálózati csatlakozási lehetőség. A bejelentés a magyar szélenergia hosszú szünet utáni újraindulásának része. A tárca korábbi közlése szerint a cél, hogy 2030-ig - európai uniós támogatással - a jelenlegi kapacitás több mint tízszeresére nőjön a hazai szélerőművi teljesítmény. Az első, augusztus végi pályázat önmagában több a jelenleg működő kapacitás kétszeresénél, és a közlés szerint közel egymilliárd eurónyi beruházást jelenthet.

1. ábra. A hazai szélerőművi kapacitás tervezett bővülése a program fokozatai szerint. A miniszter kiemelte, hogy a valóban biztonságos energiaellátáshoz több lábon kell állni, és a szél- és a naperőművek jól kiegészítik egymást. Az elmúlt években a hazai zöldenergia-termelés bővülésének döntő részét a naperőművek adták, miközben a szélerőművi kapacitás 2010, illetve 2016 óta gyakorlatilag változatlan maradt, mintegy 330 megawatt szinten. A két megújuló forrás nagyságrendje jelentősen eltér. Napenergiából már mintegy 8600 megawatt kapacitás van a rendszerben, ami a 2030-ra tervezett szélerőművi kapacitásnak több mint kétszerese, és további naptelepítések is várhatók. A tényleges energiatermelést azonban nem a névleges kapacitás, hanem a kapacitáskihasználtság méri: míg az atomerőmű közel 100 százalékos aránnyal termel, a naperőművek átlagosan mintegy 15 százalékon, a hazai szélviszonyok mellett épülő új szélerőművek pedig várhatóan 25 százalék felett. A szél és a nap eltérő napszaki termelése miatt a kettő jól kiegészíti egymást. 

[2.0] A kötelező tender és a pályázati folyamat

 A kapacitástender kereteit egy rendelettervezet alapozza meg, amely a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztásának szabályait módosítja. A tervezet szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak évente legalább egyszer kifejezetten szélerőműveket célzó hálózati csatlakozási pályázatot kell kiírnia. Az első pályázatot 2026. augusztus 31-ig kell meghirdetni, összesen legalább 700 megawatt teljesítményre, a következő években pedig évi mintegy 1000-1000 megawatt csatlakozási lehetőség következhet. A 2030 végéig szóló összesített cél a források szerint 3000-4000 megawatt, ami két Paksi Atomerőmű összteljesítményének nagyságrendjével esik egybe. A folyamat gazdája a MEKH: a hivatal készíti el és teszi közzé a hirdetményt, dolgozza ki a kiírást és értékeli a pályázatokat, az értékelő bizottság tagjait pedig a hivatal köztisztviselői közül jelölik ki. A minisztérium szavazati jog nélküli megfigyelőt delegálhat a testületbe. A tervek szerint a pénzügyi biztosítékok rendszere rugalmasabbá válik, az első körben viszont szigorú, 24 hónapos határidővel szűrnék ki a komolytalan beruházókat.

2. ábra. A szélerőművi csatlakozási pályázat főbb lépései a felméréstől a hálózati csatlakozásig. A miniszter a bejelentés szerint felkérte a MEKH elnökét, hogy készítsen részletes hálózati és műszaki elemzést a fejlesztésekről, amely augusztus közepére készül el. Ezzel párhuzamosan a pályázati rendszer részletszabályait társadalmi egyeztetésre bocsátják, hogy a beruházók, az önkormányzatok, a szakmai szervezetek és a környezetvédelmi szereplők is véleményezhessék azokat. Ahol indokolt, ott lehetővé teszik, hogy energiatárolók is kapcsolódjanak a fejlesztésekhez. 

[3.0] A szabályozási fordulat és a háttér

 A mostani lépések a korábbi, telepítést ellehetetlenítő szabályozáshoz képest jelentenek fordulatot. A korábbi rendelkezések a szélerőművek védőzónáját 12 kilométerben határozták meg, vagyis csak olyan helyszínre lett volna telepíthető, amelynek 12 kilométeres körzetében nincs lakott település - ilyen pedig a gyakorlatban alig akad Magyarországon. A kormány 2022 novemberében, az Európai Bizottságnak benyújtott helyreállítási tervben vállalta, hogy változtat ezen a szabályozáson.

3. ábra. A korábbi, telepítést ellehetetlenítő szabályozás és a mostani könnyítés összevetése. A helyszínek köre az elmúlt hetekben bővült: a kormány július elején új, könnyített térségeket jelölt ki, ahol a szélerőművekre a korábbi 130 méter helyett 199 méteres magassági korlát vonatkozik, ami a nagyobb, magasabb hatásfokú turbinák telepítését is lehetővé teszi. A programot európai uniós helyreállítási forrás támogatja: a közlések szerint mintegy 1,5 milliárd euró, azaz nagyságrendileg 530 milliárd forint juthat energiapiaci fejlesztésekre. Ennek kisebb része, mintegy 50 milliárd forint okosmérőkre, a nagyobb rész, mintegy 480 milliárd forint pedig a nagyfeszültségű hálózat fejlesztésére fordítható. A hálózatfejlesztés kulcskérdés, mert az elmúlt években a minimálisan szükséges fejlesztéseknek is nagyjából a fele elmaradt, amit most az uniós forrásból kell pótolni. A forrásból az elosztói engedélyesek és az átviteli rendszerirányító is részesülnek. A szélerőmű-projektek ugyanakkor a hatályos területrendezési, környezetvédelmi és hálózati előírásokkal is számolnak; a nagyobb létesítmények környezeti hatásvizsgálati kötelezettség alá eshetnek, és a telepíthetőséget a nemzeti parkok, valamint a katonai és polgári légi infrastruktúra közelsége is korlátozza. 

[4.0] Piaci szereplők, finanszírozás és kockázatok

 A programot a piac élénk érdeklődése kíséri, több szereplő is 200-300 megawatt fejlesztési szándékot jelzett. A lehetséges pályázók között említik a tőzsdén jegyzett Alteót és Nap Nyrt.-t, a francia hátterű Veoliát, valamint több hazai fejlesztőt és csoportot. A jelenlegi, mintegy 330 megawattos piac legnagyobb szereplője az egykori Iberdrola-portfólió, amely ma nemzetközi és hazai tulajdonban működik, 78 turbinával és mintegy 158 megawatt kapacitással. A kormányzati kommunikáció szerint a pályázatokon való indulás minden szereplő előtt nyitva áll. A finanszírozás piaci alapú: a nyertesek a csatlakozási lehetőséget megkapják, a beruházást azonban közvetlen állami támogatás nélkül kell megvalósítaniuk. A tanulság a korábbi napenergia-programból ered, ahol a garantált átvételi rendszer nyomán spekulatív jogszerzés alakult ki; a jelenlegi szándék ennek elkerülése. A finanszírozás nehézségét növeli, hogy az energiapiac kiszámíthatatlan, és hosszú távú áramvásárlási szerződések híján a stabil megtérülés banki szempontból nehezebben látható. A szereplők ugyanakkor arra számítanak, hogy a széllel termelt energia piaci ára kedvezőbb lehet a napénál. A kivitelezés két gyakorlati korlátba ütközik. A turbinaellátásban az európai gyártóknál másfél-két éves a várakozási idő, miközben az ázsiai szállítók gyorsabbak, de távolabbról szállítanak. A természetvédelmi szempontok is súlyt kapnak: a madárvédelmi szervezet a szélerőművek madarakra jelentett veszélyére hívta fel a figyelmet, és úgynevezett konfliktustérképet készített, kérve, hogy ez a szempont a szabályozásban és a tervezésben kellő súllyal érvényesüljön. A sok időjárásfüggő kapacitás mellett a rendszer kiegyensúlyozásához jelentős energiatárolásra is szükség lesz.

4. ábra. A nap- és szélerőművi kapacitás, valamint a tényleges kihasználtság összevetése. 

[5.0] Tematikus elemzés

 Az összeállítás fő tematikus csomópontjai, a felvetett problémák, azok indoklása és a lehetséges kezelési irányok az alábbi táblázatban tekinthetők át. Az elemzés a feldolgozott források tartalmára épül. 

[+] Felhasznált források

-×-