Piaci hatások, rendszerintegrációs feszültségek és kezelési irányok — sajtóforrások alapján készült szakmai összeállítás 

[0.0] Tartalmi áttekintés

[1.0] A napelemes kapacitás bővülése és rendszerszintű jelentősége

 Az elmúlt öt-hat évben a hazai erőműépítés szinte kizárólag szél- és naperőművekre korlátozódott, miközben a hagyományos gáz- és szénalapú beruházások visszaszorultak. A napelemes technológia térnyerését a panelárak jelentős csökkenése, a könnyebb engedélyeztetés, a jó skálázhatóság és a földrajzi eloszthatóság segítette; a kapacitás ma már gyakran piaci alapon épül. Az Európai Unió átlagában a megújuló technológiák részaránya az összkapacitáson belül elérte a 45 százalékot. Magyarországon a beépített napelemes teljesítmény meghaladja a 8600 MW-ot, ami több mint négy paksi erőművi blokk névleges teljesítményével ér fel. A gyorsan növekvő termelés azonban éppen azokban az órákban jelenik meg nagy mennyiségben, amikor a piaci árak a legalacsonyabbak, így a mennyiségi siker rendszerszintű feszültséggé alakul át. A háztartási méretű rendszerek száma 2025 tavaszára elérte a 300 ezret. A napelemes felfutás egyszerre siker és kihívás. A szakirodalmi értékelés a gyors elterjedéshez több rendszerintegrációs feszültséget kapcsol; ezek közül az egyik a megújulók árcsökkentő hatása, amely a napos órákban a piaci ár mélyre nyomását eredményezi. A további integrációs problémák és a hozzájuk rendelt megoldások részletes felsorolása a hivatkozott szakértői forrás teljes szövegében szerepel, amely csak korlátozottan hozzáférhető; a jelen összeállítás ezért az integrációs feszültségeket a szabadon elérhető források adataira támaszkodva mutatja be. 2. ábra. A rendszerintegráció logikája a túltermeléstől a kiegyensúlyozásig (forrás: a feldolgozott sajtómegjelenések összegzése). 

[2.0] A negatív áramár kialakulása és mérőszámai

 A negatív áramár akkor alakul ki, amikor a túlnyomórészt napelemes megújuló kapacitások egy felhőtlen napon csúcsra járnak, de nincs elegendő fogyasztó, aki a megtermelt energiát felhasználná. Ilyenkor az áram tőzsdei ára nulla alá kerül, azaz az eladónak kell fizetnie azért, hogy a termelését átvegyék. 2026 áprilisában egy vasárnap nagyjából kilenc órán át volt negatív az elszámolóár a magyar áramtőzsdén; ezen belül másfél órán át az eladónak megawattóránként több mint 500 eurót kellett fizetnie, sőt az egyik paksi atomblokk teljesítményét is csökkenteni kellett a rendszeregyensúly megőrzése érdekében. A jelenség egyre gyakoribb. Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint 2025 januárja és augusztusa között 309 olyan óra volt, amikor napsütéses, tiszta időben nulla vagy negatív volt a villamos energia piaci ára; ez már meghaladta a teljes 2024-es esetszámot. A minisztérium ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a bővülés üteme lassul: 2023-ban 93 legfeljebb nullás órát regisztráltak, ami több volt, mint az azt megelőző tíz évben összesen, a következő évre az esetszám megháromszorozódott, 2025-ben viszont a növekedés fékeződni látszott. 1. ábra. A nulla vagy negatív árú órák éves száma a magyar áramtőzsdén (forrás: Energiaügyi Minisztérium adatközlése). A jelenség nem magyar sajátosság. Az uniós tagállamokban 2024-ben összesen közel tízezer negatív árú óra fordult elő, a hazai előfordulás pedig a régiós piacokéhoz hasonló nagyságrendű, és ritkább a nyugat-európai piacokon mértnél. A források adatai eltérő időszakokra és eltérő számítási körre vonatkoznak, ezért a különböző óraszámok közvetlenül nem feleltethetők meg egymásnak. 

[3.0] A 2026-os piaci veszteség és annak viselése

 A Green Cloud zöldenergia-kereskedő kommentárja szerint 2026 első félévében a negatív árú órákban realizált piaci veszteség nagyságrendileg 43 millió eurót, azaz mintegy 20 milliárd forintot tett ki. Összehasonlításul: 2023 első öt hónapjában ez a veszteség még az egymillió eurót sem érte el. Az arányeltolódást jól mutatja, hogy míg 2023-ban az ipari napelemes termelés 85 százalékát értékesítették magas, 50 eurós árszinten, addig 2026 vizsgált időszakában ez az arány 50 százalékra csökkent. A kereskedő elemzői szerint a helyzet a támogatási rendszeren kívüli, tisztán piaci alapon működő projektek megtérülési mutatóit és bevételi kilátásait rontja, ami a beruházókat és a finanszírozó bankokat a kockázati modellek újragondolására készteti. A veszteséget végső soron valakinek viselnie kell, ami közvetve vagy közvetlenül a lakosságot és a vállalatokat érinti. Fontos jelezni, hogy a félévi becslés még nem tartalmazza a legmelegebb nyári hónapok hatását. 

[4.0] A támogatási és elszámolási rendszer szerepe

 A negatív árak kialakulásában szerepet játszik, hogy a hazai termelők mintegy 70 százaléka olyan támogatási vagy elszámolási rendszerben működik, amely csak korlátozottan érzékeny a piaci árjelzésekre. Ide tartozik a kötelező átvételi rendszer (KÁT), amely garantált áron, kötelezően átvett termeléssel ösztönözte a megújuló — elsősorban naperőművi — kapacitások kiépítését, valamint a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) köre. Az így működő termelők a piaci ártól függetlenül is termelnek, ami a túlkínálati órákban tovább mélyíti az árnyomást. A KÁT-rendszert időközben leváltották, bár korábbról sokan még benne maradtak; 2025 elején pedig felfüggesztették az átvételi ár inflációkövetését is. A források szerint a jelenség kezelésének egyik iránya éppen e rendszer átalakítása, hogy a termelés jobban igazodjon a piaci árjelzésekhez. 

[5.0] Kezelési irányok: tárolás, szélenergia, szerződések, hálózat

[5.1] Energiatárolás

 A napos órákban keletkező többlet a késő délutáni, kora esti csúcsfogyasztás idejére eltárolható, így a tárolói kapacitások kisimítják az áramárak szélsőséges kilengéseit. A tárolókapacitás jelenleg azonban a szükségesnek töredékét sem éri el. A kormány a családok és vállalkozások fejlesztéseit 230 milliárd forinttal támogatja, a Napenergia Plusz program pedig a napelem és a tároló egyidejű beszerzését segíti; több nagyberuházó — köztük hálózati és energetikai szereplők — is helyezett üzembe tárolókapacitást. 

[5.2] Szélenergia

 A szélenergia a napos termelés hatékony kiegyensúlyozására alkalmas. A gazdasági és energetikai tárca bejelentése szerint a mintegy egy évtizede 330 MW szinten rögzült hazai szélerőművi kapacitást uniós támogatással több mint tízszeresére, 2030-ig összesen 4 GW-ra kívánják növelni. Az első, legalább 700 MW-os pályázatot már augusztus végén kiírják, a pályázat tervezetét pedig július közepén társadalmi egyeztetésre bocsátják. A tárca versenyalapú, diszkrimináció- és korrupciómentes tendert ígért. Szakmai megközelítés szerint a beépített napelemes kapacitás nagyjából felét célszerű szélturbinákkal elérni a napelemes termelés hiányosságainak ellensúlyozására. 

[5.3] Szerződéses csatornák és hálózat

 Az energiatárolás mellett egyre fontosabb szerepet kapnak az alternatív értékesítési csatornák, például a hosszú távú vállalati áramvásárlási szerződések (PPA), amelyek kiszámíthatóbb bevételi pályát adnak a piaci alapon működő projekteknek. A rendszerszintű kezelés további feltétele a hálózat fejlesztése, amelyre a bejelentések szerint jelentős — részben uniós — források jutnak; a szélerőművi programhoz kapcsolódóan a hálózati és infrastrukturális fejlesztésekre 1,5 milliárd eurót irányoztak elő. 

[6.0] Tematikus elemzés

 Az integrált tartalom tematikus elemzése a források alapján a következő fókusz témákat, problémákat, azok indoklását és a lehetséges megoldásokat azonosítja. Az elemzés kizárólag a feldolgozott források tartalmára épül. 

[+] Forrásjegyzék és felhasznált források

 Megadott források: 

• HVG: Már az első félévben húszmilliárdos bukóban az energiapiac a sok napsütés és a rugalmatlanság miatt (2026.07.21.) — hvg.hu/gazdasag/20260721_napenergia-naperomu-napelem-negativ-aramar-megujulo-energia-veszteseg
• HVG360: Egyszerre siker és probléma a napelemes rendszerek gyors felfutása — Szabó László, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (2024.11.30.) — hvg.hu/360/20241130_hvg-fenntarthato-fejlodes-napelem-napelemes-rendszerek-pv
• HVG: Kilenc órán keresztül negatív volt a piaci áramár a nagy hétvégi napsütésben (2026.04.28.) — hvg.hu/gazdasag/20260428_aram-ar-energia-napelem
• HVG (Zhvg): Több mint tízszeresére növelné a kormány a szélerőművi kapacitást 2030-ig (2026.06.24.) — hvg.hu/zhvg/20260624_szeleromu-zoldenergia-szelturbinak-kapitany-istvan-gazdasag-energetika-megujulo-energia

 Kereséssel bevont kiegészítő források: 

• Energiaügyi Minisztérium adatközlése a nulla vagy negatív árú órák 2025. januártól augusztusig terjedő számáról (309 óra).
• Portfolio: Negatív rekordot döntött az áramár Magyarországon, de már érkezik a segítség (2025.09.04.); Fordulat a magyarországi áramáraknál (2025.11.20.).
• Economx: Negatív rekordról számolt be a kormány, de ez most kivételesen jó hír (2025.09.04.).
• Világgazdaság: a negatív áramárról és az energiatárolásról szóló összefoglaló (2025.09.).

-×-